Lehangolt vagy? A depresszióról! Depresszióteszttel
A Beck-féle teszt az esetleges depresszió súlyosságának felmérésére.
A depresszió a hangulati és az érzelmi élet zavara, az enyhe kedvetlenségtől a mély lehangoltságig, a gondolkodás meglassulása és az aktivitás csökkenése jellemzi. Olyan állapot, amelyben az élet sivár, terhei nyomasztóak, elhatalmasodik a kilátástalanság, az érdeklődés beszűkül, a gondolkodás lelassul, a lendület és kezdeményezőkészség elveszik. A depresszió korai tünete a figyelemzavar. A depresszió hátterében a csökkent motiváció figyelhető meg. Gyakran társul hozzá pánikbetegség. A hangulati élet zavarait testi tünetek jelentkezése kíséri.
A kérdőív önmagában nem alkalmas diagnózis felállítására!!!!!!
1. Szomorúság
0 Nem vagyok szomorú.
1 Szomorú vagy nyomott vagyok.
2 Mindig szomorú vagyok, és nem tudok kikeveredni belőle.
3 Annyira szomorú és boldogtalan vagyok, hogy nem bírom tovább.
2. Jövő
0 Nem félek különösebben a jövőt illetően.
1 Félek a jövőtől.
2 Úgy érzem, semmit sem várhatok a jövőtől.
3 Úgy látom, hogy a jövőm reménytelen, és a helyzetem nem fog javulni.
3. Kudarc
0 Nem érzem, hogy kudarcot vallottam.
1 Úgy érzem, több kudarc ér, mint másokat.
2 Visszatekintve az életemre, kudarcok sorát látom.
3 Úgy érzem, mint ember teljesen kudarcot vallottam.
4. Elégedettség
0 A dolgok ugyanolyan megelégedéssel töltenek el, mint máskor.
1 A dolgokkal nem vagyok úgy megelégedve, mint máskor.
2 Valójában többé semmi sem okoz elégedettséget nekem.
3 Mindennel elégedetlen vagy közömbös vagyok.
5. Önhibáztatás
0 Nem hibáztatom különösebben magam.
1 Gyakran hibáztatom magam.
2 Majdnem mindig hibáztatom magam valami miatt.
3 Állandóan hibáztatom magam.
6. Büntetés
0 Nem érzem magam különösebben hibásnak.
1 Úgy érzem, lehet, hogy rászolgáltam valami büntetésre.
2 Úgy érzem, hogy rászolgáltam a büntetésre.
3 Azt akarom, hogy megbüntessenek.
7. Öngyilkosság
0 Eszembe sem jut, hogy magamnak ártsak, vagy magam ellen tegyek valamit.
1 Van öngyilkossággal kapcsolatos gondolatom, de nem tudnám megtenni.
2 Szeretném megölni magamat.
3 Megölném magam, ha tudnám.
8. Érdeklődés mások iránt
0 Az emberek iránti érdeklődésem nem csökkent.
1 Kevésbé érdekelnek az emberek most, mint azelőtt.
2 Jelentősen csökkent a mások iránti érdeklődésem.
3 Minden érdeklődésemet elvesztettem mások iránt.
9. Döntések
0 Éppen olyan jól döntök, mint korábban.
1 Mostanában elhalasztom döntéseimet.
2 A korábbiakhoz képest igen nehezen döntök.
3 Semmiben sem tudok dönteni többé.
10. Külső
0 Nem érzem, hogy rosszabbul nézek ki, mint azelőtt.
1 Félek, hogy öregnek és csúnyának látszom.
2 Úgy érzem, hogy hátrányomra változtam, és kevésbé vagyok vonzó.
3 Azt hiszem, csúnya vagyok.
11. Munka
0 Éppen olyan jól tudok dolgozni, mint máskor.
1 Külön erőfeszítésbe kerül, hogy valami munkába belefogjak.
2 Nagy erőfeszítésre van szükségem ahhoz, hogy megcsináljak bármit is.
3 Semmiféle munkát nem vagyok képes ellátni.
12. Fáradtság
0 Nem fáradok el jobban, mint azelőtt.
1 Hamarabb elfáradok, mint azelőtt.
2 Majdnem minden elfáraszt, amit csinálok.
3 Túlságosan fáradt vagyok ahhoz, hogy bármit csináljak.
13. Étvágy
0 Az étvágyam nem rosszabb, mint azelőtt.
1 Az étvágyam nem olyan jó, mint azelőtt.
2 Mostanában az étvágyam sokkal rosszabb.
3 Egyáltalán nincs étvágyam.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Értékelés
Normál 0 - 5 pont
Enyhe 6 - 11 pont
Közepesen súlyos 12 - 15 pont
Súlyos 15 pont felett
Tünetek:
- az örömtelenség érzése
- döntésképtelenség, rágódás lényegtelen dolgokon
- dekoncentráltság és figyelemzavarok
- csökkent érdeklődés a világ dolgai iránt
- gátoltság, nehézkesség, meglassultság
- bűntudat, indokolatlan lelkiismeret-furdalás
- szégyenérzés, gátlásosság, frusztráció érzése
- fáradtság érzése, fáradékonyság, passzivitás, csökkent energia
- alvászavar, a szexuális működés zavarai
- étvágyváltozás, általában étvágytalanság, fogyás, túlevés
- halálvágy, öngyilkossági gondolatok, késztetések
Depresszió jelei lehetnek:
- Fáradtság, fáradékonyság, gyengeség.
- Alvászavarok
- Szorongás.
- Krónikus fájdalom.
- A fájdalomküszöb csökkenése, túlérzékenység .
- Testi fájdalmak ,de az orvos mindent rendben talál.
- Csökkent szexuális érdeklődés, érdektelenség.
- Csökkent munkaképesség.
Miért alakul ki? Mi a jellemzője? Mit eredményez?
Genetikailag van örökletes tényezője, depressziósok rokonainál 20 százalékban fordul elő a megbetegedés. Hormonálisan a kortizolnak (stresszhormon), a mellékvesekéreg egyik hormonjának kiemelkedő szerepe van.
Negatívan gondolkodnak önmagukról, az élményeikről és a jövőjükről, miközben alábecsülik a pozitív események jelentőségét és felnagyítják a negatívakét. A gyermekkorban elszenvedett veszteség okozta lelki sérülések is jelentősen befolyásolják a depresszió kialakulását. A depressziós embereknek általában magas a kortizolszintjük. A depressziót gyakran előzik meg komoly stresszhelyzetek. A stresszre adott válasz a szorongás, a félelem, a harag, ezek pedig agresszióhoz vezetnek, a visszafojtott agresszió pedig betegséget okoz. Ha állandó stresszben élünk, és nem tudunk megküzdeni vele, a test kimerül, és az enerváltság depressziót eredményezhet!
Fontos hangsúlyozni a negatív életesemények szerepét, amelyek gyakori elindítói a depressziónak. Az ember ilyenkor nem képes egyedül alkalmazkodni a kudarcokhoz és krízisekhez. Nehézségei, életvezetési problémái, elakadásai, családi, ill. munkahelyi kapcsolatai okozzák a stresszt, amivel az érintettek ezekkel nem tudnak mit kezdeni. Nehéz vagy veszteségérzéssel járó élethelyzetben, pl. szerelmi csalódás, gyerekek távolba költözése, költözés, csalódás, gyermek születése, vetélés, abortusz, munkahely elvesztése, munkahelyváltás, rossz párkapcsolat, válás, haláleset, betegség, orvosi beavatkozás, baleset, stb. megingatják hitünket a biztonságban. A bizonytalanság miatt szorongásos állapot alakul ki, ami az enyhe félelemtől kezdve egészen a pánikrohamokig, a depressziótól a betegségekig terjedhet. Súlyosabb esetekben a depressziónál kialakulhat a függőség (alkoholizmus, kábítószer, gyógyszer), és az öngyilkosság is bekövetkezet.
Azokban az életszakaszokban, melyekben tartósan van jelen a stressz, nagy szerepet játszanak a depresszió, és a betegségek kialakulásában.
Hogyan lehet megelőzni és miben tudok segíteni?
Már a tudatosítás, a szemléletváltás is sokat segíthet.
Cél a kliens pozitív megnyilvánulásainak elősegítése, automatikus gondolatok érvénytelenítése és a negatív hozzáállás megváltoztatása, szembesítés a viselkedésének másokra gyakorolt következményeivel. Az emberi kapcsolatokat érintő problémakör helyrerakása: a gyász, a szerepek eltérő értelmezése, a szerepváltás - mint a szülés vagy a válás.
Tanácsadó, coach segítségével a fejlődési pontok és életterületek feltérképezhetőek, képzés és fejlesztés révén megtanulhatod, hogyan boldogulj könnyebben. Ha van olyan területe az életednek, melyre ráférne egy alapos átalakítás, ha régóta nyomasztanak munkahelyi, családi vagy párkapcsolati problémák, és szeretnél rajtuk változtatni, de nem tudod, hogyan fogj hozzá, segítségre van szükséged.
A tudatos foglalkozásválasztás vagy egyéb váltás, szükségleteink, igényeink, képességeink, motivációink, hozzáállásunk tudatosítása, megküzdési stratégiák kialakítása, stressz-kezelés, szemléletváltás és személyiségünk ismerete, ill. a tudatos életvezetés és életmód segíthet igazán abban, hogy elkerüljük ezt az állapotot. A munkahelyi és magánéleti problémák megoldása, a szakmai és magáncélok rendszeres felülvizsgálata, a szakmai és a magánélet szétválasztása, a szociális kapcsolatok ápolása, az„énidő”, a szabadság és a prioritások meghatározása mind nagyon fontos szerepet játszanak a megelőzésben.
Fordulj hozzám bizalommal, ha észleled magadon a depresszió jeleit!
Életvezetési és párkapcsolati tanácsadó irodák:
1.Budapest, 1141, Mályva tér, XIV.kerület, ( Zugló )
2.Budapest, VIII.kerület , Bíró Lajos utca 23
( Tisztviselőtelep , a Népligettől 3 percre, az utcában ingyenes a parkolás)
3.Párkány, Hlavná 65 , Szlovákia
Részletek klienseim leveleiből:
”Tele voltam félelmekkel, pánikrohamokkal, viaskodtam magamban, önmarcangolást folytattam, stb. Nem tudtam velük mit kezdeni. Mindig visszatértek hozzám. Sok mindenhez folyamodtam, kértem segítséget pszichiátertől, aki csak gyógyszerekkel adagolt, pszichológushoz is jártam, aki beleunt, hogy sokat megyek hozzá. Egyiktől sem kaptam olyan megoldásokat, amiket vártam. Nem értettem, mi a baj velem, a fejem meg csak egyre jobban fájt. Egyre inkább lejjebb csúsztam a lejtőn, önbizalmam egy csepp sem volt. Sokat sírtam magamban, nem tudtam és nem mertem kilépni ebből az állapotból. Még most is rémísztően hat rám, ha visszagondolok erre az időszakra."
„ Nehéz belső félelmeinket és korlátainkat felismerni, és még nehezebb megszüntetni azokat, azonban ő megtanított rá, hogy nem szabad félni tőlük, hiszen ezek is életünk alkotórészei, akár csak a pozitív dolgok. Így, más szemszögből tekintve az életet, az ember képes átvészelni akár egy halálesetet is. Nincs szüksége pszichiátriai beavatkozásra ahhoz, hogy meg tudja érteni problémáit és gyógyírt tudjon találni lelki sebeire. Mindig van kiút, szenvedhet bármitől is az ember, hiszen az élet sokkal csodálatosabb annál, mint ahogy azt mi, emberek, keserűségeinken át szemlélve értékeljük."
"Tudjátok, amikor padlón voltam, igyekeztem a saját erőmből összeszedni magam. Nem sikerült. Hiába olvastam motivációs történeteket, idézeteket, nem segített. Tudom, milyen érzés a padlón csúszva vonszolni magad előre, vagy legalább egy helyben maradni és a mélység fölött egyensúlyozni. Ezek nem üres szavak. Van kiút. Nem szabad feladni. Nem másokért, hanem magadért."
"Kétségbeesve, kimerülten, tele félelmekkel kerültem hozzád. Úgy éreztem, szükségem van egy külső személyre, aki rátermettségével és tudásával irányít az élet sűrűjében. Bevallom, nehezen kezdtem a változtatást, az első lépések megtétele megrémített. De az akaratom erősebb volt, mindig emlékeztem a szavaidra, a tanultakra, ennek tudatában valósítottam meg az új életutam kezdetét. Minőségi munkád gyümölcseként más szemszögből látok rá dolgokra, új kapcsolatokra teszek szert."
"Amikor Angihoz kerültem, egy ideje lendületlen, befásult, motiváció nélküli életet éltem.. Egész életemben az volt a fontos, mit mondanak mások, mindenki elvárásának meg akartam felelni. Aztán csak tehetetlennek éreztem magam. Legbelül viszont soha nem hagyott fel az érzés, hogy nem adhatom fel, tovább kell lépni.Angival való találkozások során feltárultak a bennem lévő kérdések és lehetőségek. Új nézőpontokat, továbblépési utakat találtam. Inspirációt kaptam a bennem lévő képességek, energiák és lehetőségek felfedezéséhez. Megtanultam, hogy legyek életem saját kormányosa."
"Egy kiegyensúlyozott nővé varázsoltál, aki tele van célokkal, életkedvvel, és igen, aki biztos abban, hogy céljai megvalósulnak. Megtanultam szeretni önmagam, s már tudom, hogy értékes ember vagyok."
"Sosem gondoltam volna, hogy válhat belőlem ilyen ember, és élhetek akár a mostanihoz csak egy kicsit is hasonló életet. Eddigi, bár a többség szerint rövid életem alatt sokszor megjártam a poklot. Úgy éreztem, nincs kiút: napról napra, óráról órára éltem csak tovább. Egyszer csak egy olyan gödörben találtam magam, ahonnan nem láttam a kiutat, és inkább meg akartam halni, mintsem tovább szenvedni. Angihoz egy másik angyal, a keresztmamám vezetett el. Már az első találkozásunk során felismertem, hogy különleges emberrel állok szemben. Nagyon szimpatikus volt. Abban a pillanatban, mikor megpillantottam, megkezdődött a változás. Mindaddig nem hittem abban, hogy van számomra remény, hogy akár csak egy kicsit is boldogabb lehetek. Előtte már számtalan lélekdoktornál megfordultam, nyugtatókat, altatókat szedtem. Sosem voltam egy hallgatag típus, mindig is szerettem beszélni. Az addigi orvosaimnak is sok részletet beszámoltam múltamról, emlékeimről, de mindaz hiábavaló volt. Sosem éreztem megnyugvást. Egyszerűen nem segítettek. Egy idő után már nekik is elkezdtem hazudni, azt mondtam, jobban érzem magam. Nem bíztam meg bennük. Nekik csak egy szám voltam a sok közül. Csak később jöttem rá, miért nem tudtak meggyógyítani. Erre csak Angi volt képes. Olyannyira odafigyelt rám, mint még senki más. Ő igazán meghallgatott, és elmondta a véleményét. Kiutat kínált. Megnyugtatott, ugyanakkor, ha éppen az kellett, harciassá tett. Életképessé. Múltam olyan foszlányairól is beszámoltam neki, melyekről senki másnak. Hála neki, ma már megbecsülöm magam. A szorongásom, mely többek közt abból adódott, hogy világrajövetelem folytán hibáztattam magam szüleim félresiklott élete miatt, önbecsülésbe fordult át."
"Rendszeresen jártam pszichológusokhoz, antidepresszánsokat szedtem, de a lelkemben továbbra is hatalmas vihar dúlt. Mindentől féltem. A sötéttől, az egyedülléttől, a haláltól, a büntetéstől, az érzelmektől, hogy senki sem szeret... A felsorolás a végtelenségig folytatódhatna. Rémálmok gyötörtek, éjjel sikoltozva ébredtem, napközben pedig nem tudtam, mi a valóság, és mi fikció. Gyűlöltem magam a gyengeségem miatt. Aztán egyszer csak eljött a már említett pont, mikor már nem akartam tovább élni. Sokáig az Istenbe vetett hitem volt az, ami megóvott a végső lépés elkövetésétől, de egy határt túllépve már az sem érdekelt. Megvetettem Istent. A hangulataim percről percre változtak. Az egyik pillanatban a családom miatt még tovább akartam élni, mert úgy éreztem, nélkülem nem működnének, nem lehetek annyira önző, hogy magukra hagyom őket, aztán olyan fájdalmat éreztem, amelybe majdnem belerokkantam.Ilyenkor, a végső elkeseredettség állapotában kerültem Angihoz. Feleslegesnek találtam magam egészen addig, míg ő a szó legpontosabb értelmében újjáélesztett. Hagyott beszélni, rávezetett a megoldásra, nem pedig csak az elmélettel traktált. Elsőként értett meg az életben. Mindaddig elnyomtam magamban a haragot, én akartam lenni mindenki „jókislánya“. Ma már tudom, hogy ez egyrészt lehetetlen feladat, másrészt soha nem tett és nem is tenne boldoggá, ha csak mások akaratát követem. Nem volt véleményem. Féltem, hogy valami rosszat mondok, és nem fognak szeretni, ugyanakkor már úgyis úgy vélekedtem, csak kihasználnak, elviselnek. Hiányzott a szeretet. Kívántam a gyerekkort, azt, hogy gondtalan lehessek. Angi segített megtalálni az egyensúlyt. Mindaddig túl merev voltam magammal szemben, szigorú. Megengedtem másoknak, hogy a fejemen ugráljanak. Ő talpra állított. Segített magamban megtalálni az erőt. Igen, azt, ami bennem volt."
További saját élmények, tapasztalatok, vélemények, vallomások klienseimtől a közös munkánkról és változásukról a referenciákban olvashatsz. http://www.gpsazelethez.hu/referenciak.html
Figyelmetekbe ajánlom, kapcsolódhat a depresszióhoz !
Kiégés-Burnout
A „kiégés” elsősorban azokat a személyeket érintheti, akik behatóan és lelkiismeretesen foglalkoznak emberekkel és kritikus helyzetekkel, de azokat is utolérheti ez a jelenség, akik nem kapnak megfelelő visszajelzést, megerősítést, vagy bizonytalanságban vannak, alacsony a bérezésük, hosszú a munkaidejük, nincs lehetőségük az előrejutásra, nagy a felelősségük, gyakran élnek meg krízishelyzeteket, túlzottan lelkesek vagy lelkiismeretesek, tökéletességre törekszenek, illetve, ha a céljaik nem reálisak.
Mi is a kiégés tulajdonképpen?
Kafryt idézve: „a kiégés tartós vagy ismételt emocionális terhelés eredménye, más emberekért való hosszú távú, intenzív erőfeszítéssel összefüggésben”. Másként fogalmazva, a kiégés az a jelenség, amikor sokkal több energiát adunk, mint amennyi elismerést, szeretet, ill. figyelem formájában visszakapunk a külvilágtól. Veszélyeztető tényezők közé sorolható a monoton munka, a nem megfelelő munkahelyi légkör, a kedvezőtlen stresszhatások, de főképp a túlzásba vitt munka.
Bővebben itt olvashatsz: