Túlélésre épül mindenki útja körülötte

"Angelikával először személyes kapcsolódásban találkoztam, később klienseként már tudatosabban volt jelen mellettem.
Hosszú távon – tudatosan és tudattalanul is – segített és irányt mutatott. Ezt leginkább akkor értettem meg, amikor véget ért a nyolcéves kapcsolatom, amely életem egyik legnehezebb időszaka volt.

Soha nem adta fel velem.
Hagyta, hogy magam hozzak döntéseket, ugyanakkor képes volt őszintén, néha meglepően egyenesen megszólalni. Akkor talán váratlanul ért, ma viszont már tudom: pontosan erre volt szükségem ahhoz, hogy tisztábban lássam az utam.

Segített megtartani a saját szintemet, és újra felismerni az értékemet.
Nem engedtem alámenni önmagamnak, és ma már világosan látom, mit érdemlek meg, mit fogadok be az életembe, és mi az, aminek nincs helye többé.

Bátorságot kaptam tőle új dolgok elkezdéséhez.
Jelentkeztem az egyetemre, elindultam afelé, amit szeretnék, előre lépek és bízom magamban.

Büszke vagyok arra, amit ezen az úton elértem.
Hiszem, hogy ennél is tovább jutok. Angelikát bárkinek ajánlom, aki kiegyensúlyozott, őszinte, emberi hozzáállású szakembert keres – olyat, akivel valódi munka történik, és akinek jelenléte hosszú távon is épít."

Gondolataim a klienssel való munkához:

Bármekkora erő, intelligencia, potenciál él valakiben, egy alacsony működésű közeg lassít, visszatart és beszűkít. Ha a körülöttünk lévők rövid távon gondolkodnak, kevés figyelemmel kapcsolódnak, túlélési szinten maradnak, ebből a térből ritkán lép ki az, aki többre született. Ilyen helyzetben gyakran éveken át dagonyázik az ember — miközben bent hatalmas tartalék él, csak nincs, aki tükröt tartson hozzá.

Olyan, mintha valaki mélyre húzó talajon állna: indulásra alkalmas, mégis egy helyben tart, mert a körülötte lévő emberek csupán túlélésre rendezkedtek be, gondolkodásuk rövidtávú, energiájuk gyakran kifelé szóródik.

Egy ilyen közegben könnyű beleragadni a napi rutinba, belenyugodni abba, hogy ennyi jut.
A belső lehetőség látszik ugyan, mégsem kap tükröt, visszajelzést, inspirációt. Aki szintet tartana, gyakran kimerül, mert mindent saját erőből próbál működtetni.

A fordulat ott kezdődik, ahol megjelenik egy ember magasabb működéssel.
Valaki, aki elbírja a súlyt, jelenléttel emel, gondolkodásban előrébb jár, és olyan tükröt tart, amelyben a lehetőség végre alakot kap. Egy kapcsolódás elég hozzá, egy hiteles figyelem, egy értő mondat — és az addig bent rekedt erő mozgásba lendül.

Ez az a pont, ahol a potenciálból élet lesz.

Potenciál akkor válik eredménnyé, amikor a közeg már képes megtartani azt a szintet, amely bennünk él.