Traumakötés fogságában - személyes történet (+18)

Figyelem: Érzékeny tartalom
A történet családon belüli erőszakot, traumát és nehéz élethelyzeteket érint. A történetet a kliensem engedélyezte, és hozzájárult ahhoz, hogy megosszam.

„Az én történetem…”

A családi hátterem sosem volt egyszerű. Mély, feldolgozatlan apai traumákkal érkeztem: anyukám tíz éven át élt bántalmazó kapcsolatban apámmal, amelynek gyakori szemtanúja voltam, és sajnos én magam is részese lettem. Az állandó félelem és szorongás miatt éjszakánként képtelen voltam aludni, a szorongás szinte állandó társam lett. Anyai ágon is tovább terjedt a trauma; nagypapám élete öngyilkossággal ért véget.

Hosszú és fájdalmas évek után anyukámmal elmenekültünk, és egy másik városban próbáltunk új életet kezdeni. Azonban a kezdetek korántsem voltak könnyűek: tele voltam megfelelési kényszerrel és állandó önmarcangolással, mintha az arcomra lett volna írva, hogy „gyere és bánts”. Anyukám lelkileg teljesen kimerült volt, így gyakorlatilag saját magam neveltem fel érzelmileg.

A nagyvárosi élet, a gimnáziumi bulik és a párkapcsolatok ideig-óráig elnyomták a fájdalmat. Munkával és szórakozással próbáltam elterelni a figyelmem, de mindig éreztem, hogy valami nem stimmel. Nem találtam a helyem, és fogalmam sem volt, ki vagyok és mit akarok az élettől. 18 évesen apám halála hozott egyfajta megkönnyebbülést, tudván, hogy többé nem bánthat minket.

2021-ben külföldre költöztem a párommal, de a kapcsolat hamar véget ért, és a magány szinte felemésztett.

2022 decemberében egy nagyon különleges férfit ismertem meg. Mámoros volt, azt éreztem, hogy ő a világom, a másik felem, teljes mértékben azt adta, amire vágytam. Rettenetesen megszerettem. A karizmája lehengerlő volt, annyira olyan volt, mint én. Gyenge voltam mellette!

Összeragadtunk, és egyszer csak kilépett az életemből szó nélkül.

Minden traumámat, ami az egész életemben volt, nála és miatta – mint egy brutális hurrikán – végigsöpört rajtam. Szétestem, féltem, utáltam magam. Magamban kerestem a hibát. El tudtam engedni, de minden nap, minden percben ő volt a gondolatom.

Drogokhoz nyúltam, megőrültem, nem bírtam józanul elviselni azt, hogy újraélem a gyermekkoromat. Szuper manipulativ volt ez a személy, ennek hatására omlottam össze ennyire. Bizonyos időközönként felkeresett, soha nem tűnt el igazán. Ott volt. Akkor is, ha nem. Úgy éreztem őt, mintha ott állt volna mellettem. Kicsinált.

Mindig tudta, hogy mit kell mondania ahhoz, hogy teljesen kikapcsolja az agyamat, és elveszítsem a kontrollt. A grandiózus és a gyermeteg énjével vetekedtem mindig, amíg ki nem csavart újra és újra.

Elvitt magával, és én minden alkalommal egyre gyengébb lettem. Ez egy évig tartott így.

Itt már életveszélyes helyzetekbe is kerültem. Már csak funkcionáltam, minden kezdett összeomlani: a munkám, a kapcsolataim, a pénzügyeim és a családi dolgaim. Nem értettem, hogy mi történik velem, hogy mit tesz velem ez az ember. Mindent kizsigerelt belőlem. Teljesen legyalult. Amikor krízisben voltam, magához láncolt. Szexuálisan manipulált a leginkább.

Már csak a mindennapi túlélésre koncentráltam, miközben minden szétcsúszott körülöttem: a munkám, a kapcsolataim, a pénzügyeim és a családi életem is. Nem értettem, mi történik velem, vagy hogyan képes egy ember ilyen mélyre taszítani. Mindent kizsigerelt belőlem, teljesen legyalult, és amikor krízishelyzetben voltam, mindig magához láncolt, hogy újra és újra kontrolláljon.

2023 februárjában találkoztam a segítőmmel, akit egy barátnőm ajánlott. Az első híváskor sírva kértem segítséget, mert úgy éreztem, ha nem kapok támogatást, belehalok. Az első perctől fogva éreztem, hogy teljes biztonságban vagyok, és hogy szakértelme hibátlan.

Intenzíven dolgoztunk együtt, és segített feldolgozni a mélyen gyökerező traumákat, darabokra szedve és újra összeillesztve életem minden szegmensét.

A múltam, a hiperérzékenységem és a gyermekkorom elengedése hatalmas kihívást jelentett. Minden lépést együtt tettünk meg, és apránként új alapokra helyeztem az életem.

Az önismereti munka hatására teljesen átalakult a felfogásom, az önértékelésem és a kapcsolataim minősége. Tudom, ki vagyok, és már nem a régi, sebesült mintákat követem. A családom trauma-vonalát is megtörtem azáltal, hogy a saját életemet meggyógyítottam.

Az elmúlt közel egy év kemény munkájának eredményeképpen ma már egyedül is megállom a helyem külföldön. Egyszerre tanulok és dolgozom, és már nem félek a kihívásoktól. Az önismeret és a tudatosság most már mindennapjaim része. Tudom, mit akarok, és kit engedek be az életembe.

Az ismerkedés és párválasztás terén is sokkal tudatosabb lettem, és meg tudom határozni, milyen kapcsolatokat szeretnék.

A hálám határtalan a segítőmnek, aki nemcsak szakmai tudásával, hanem empátiájával és személyre szabott figyelmével támogatott ezen az úton. Egy új életet és jövőt kaptam, és most már egy teljesen más emberként élem az életem.

Szívből köszönöm!”

A közös munkáról:

A közös munka során világossá vált, hogy az élmény hátterében erős traumakötés állt. A kapcsolat intenzitása és szuggesztív dinamikája olyan érzelmi függést hozott létre, amely gyorsan felemésztette az erejét és a belső stabilitását. A folyamat célja az volt, hogy feloldjuk ezt a köteléket, visszaállítsuk a saját hatókörét, és megteremtsük azt a belső támaszt, amelyre már biztonsággal rá tud építeni. Az önismereti munka hatására újra összerendezte az életét, és egyre tisztábban látja a saját értékeit, választásait, valamint azt a működésmódot, amely valódi szabadságot ad számára.