Egy kezdődő párkapcsolattól való félelem

Hiszem azt, hogy minden okkal történik.

Angi nem is tudja, de 2011 őszén találkoztunk először. Ekkor nem ismertem őt, ő sem engem. Ám emlékszem rá. Egy szórakozóhelyen voltunk, és felfigyeltem egy 40 körüli nőre. Valami volt benne, hogy kiszúrtam a tömegből. Akkor még nem is sejtettem, hogy kicsoda ő, mivel foglalkozik, és hogy pár év múlva milyen szerepe is lesz az életemben.

Két évvel ezelőtt egy kapcsolat után voltam. Kerestem önmagam, több mindenbe belefogtam, és aztán megjelent az FB-n Angi „GPS az élethez” oldala. Mivel nyitott voltam mindenre, és épp egy életállításos szombatot tervezett, elmentem.

Na, akkor tán még nem voltam készen arra, hogy „felforgassa az életem”. Az igazi áttörés pedig április 17-én következett be. Mikor újra felhívtam Angit, úgy éreztem, fuldoklom. Betegségektől való rettegés, munkahelyi és az élet más területén való megfelelési kényszer, valamint egy kezdődő párkapcsolattól való félelem – ez jellemzett.

Hát, az utolsó lökést épp egy férfi adta, aki erről nem is tud, de épp ezért volt szükség a jelenlétére az életemben. :)

Angi olyan rejtett dolgokat hozott elő a lelkemből, melyeknek mély pecsétjük volt az életemben – viszont nem is tudtam róla. Mikor beszél vele az ember, egyfajta nyugalom árad lényéből.

Minden egyes találkozást nagyon vártam, ill. várok. Feltölt, önbizalmam a mennyekig ível. Biztatása új reményeket, a lehetőségekbe fektetett erőt hozza ki belőlem.

Az ember társas lény, nem magányos farkasnak születtünk. Így hiszem azt: ha az életben elakadunk, sok egyszerre minden, amit megélünk – keressünk fel ilyen embereket, mint Angi, a világ bármely pontján. Ugyanis léteznek ők, akik kihozzák belőled azt, ami rejtve van, és felnyissák a szemed.

...mert minden okkal történik.